Miklós Edit a legnagyobb király





A téli olimpia legnagyobb meglepetése akcióban - Fotó: Olivier Morin

  

Érdekes eset ez a téli olimpia. Minden idők legeredményesebb téli sportolója azért nyerhetett 8 aranyat és 4 ezüstöt, mert 1992 után a NOB döntéseként 1994-ben is rendeztek egy újabb olimpiát. Az ok egyben praktikus és érthető: minél nagyobb elismertséget és figyelmet adni a téli sportolóknak, hogy a nyári olimpia csillogása és fényűzése ne nyomja el a szerényebb kvalitásokkal rendelkező kistestvért.

Több oldalról tényleg hasznos volt a döntés, a sportkedvelők 2 évente szögezhetik magukat a televízió elé, a multik hatalmas hirdetőfelületekhez jutottak, míg a foci VB állandó riválist kapott. Ugyanakkor a legfőbb célt, a népszerűsítést mégsem sikerült a remélt mértékben megvalósítani. Ahol korábban is érdeklődtek az emberek a téli sportágak iránt, továbbra is népszerűek a játékok. Ausztriában a kisgyerekeknek eszükbe sem jut egy atlétát, vagy esetleg focistát megnevezni kedvencükként. Minek nekik David Alaba, ha van helyette Marcel Hirscher vagy Gregor Schlierenzauer?

Ugyanezt a téli sportágak által kevésbé fertőzött területekről nem mondhatjuk el. Amíg arra a kérdésemre, hogy látta-e az olimpia megnyitóját, azt feleli egy elit gimnáziumba járó diák, hogy az olimpia nyáron van és mellesleg most volt Londonban, szóval ne zaklassam ilyen értelmetlen kérdéssel, addig nem nevezhetjük népszerűnek Magyarországon a téli olimpiát. Három emberből jó, ha egy tudja, hol zajlik az olimpia. Tízből jó, ha egyikük meg tud nevezni három magyar résztvevőt. Heidum Bernadett vagy Knoch Viktor neve tökéletes módon ismeretlen az utca emberének. A nemzetközi sztárok közül maximum néhány hokis jut az eszükbe, ők is az NHL-rajongókéba. Azt már meg sem merném kérdezni, hogy tudják-e hány ezüstérmünk van eddig… Azért nem az aranyérmeseket, mert arra zsigerből rávágnák, hogy 0 természetesen.

Nem is olyan nagy baj, hogy ilyen kevesen nézik az olimpiát, így legalább még különlegesebb és exkluzívabb a hozzáértőknek. A probléma ott kezdődik, hogy bár harsány módon azt reklámozza a közszolgálati televízió, hogy többórás élő műsorfolyammal készül az olimpiára, csak összefoglalókat, azokat is csak kitartó keresés után találhat az érdeklődő.

Az a probléma, hogy a téli sportokat nyári sportokhoz szokott riporterek kommentálják. Ezzel még nem is lenne gond, hiszen nem várhatjuk el az MTVA-tól, hogy a hazai szakembereket ültessék mikrofon elé. A baj ott kezdődik, amikor Zelinka Ildikó kijelenti, hogy a kűr előtt toronymagasan vezető japán versenyző első ugrásánál bekövetkezett esésével az aranyérmet veszítette el. Vagy amikor a tíz percre bekapcsolt Szujó Zoltán a versenyzők születési adatainak felolvasásától kimerülve kínjában a szkeleton és a Forma-1 közötti összefüggésekről kezd el beszélni, csak hogy ne legyen csönd. Vagy amikor Knézy Jenő jégkorongot kommentál. Menczer Tamásról már nem is beszélve. Itt a probléma.

Rátérve a lényegre nyilván nem sokan tudják, kicsoda Szalay László. Azok a lelkiismeretes diákok, akik szorgalmasan készülnek az év végi történelem vizsgájukra, rávághatják, hogy centralista politikus a reformkorból. Igazuk is lenne.

Én mégis egy másik Szalay Lászlóra gondolok, aki 1936-ban alpesi összetettben (a mai szuperkombináció elődje) a bravúros 19. helyen végzett. Szalay igazi all-around sportember volt, ha már kiutazott Garmisch-Partenkirchenbe, kipróbálta az északi összetettet is (sífutásból és síugrásból áll), igaz ott sajnos kiesett. Valószínűleg így is boldogan utazhatott haza Magyarországra, hisz nem aranyéremért utazott a gyönyörű alpesi paradicsomba, csak a részvételért és a hangulatért.

De miért is annyira fontos nekünk Szalay László? Aki hallott Miklós Edit kombinációban elért 16. helyéről, nyilván emlékszik rá, hogy ez egy történelmi eredmény volt. Minden idők legjobb magyar alpesi sí eredménye. Az addigi legjobb helyezéssel éppen Szalay László büszkélkedhetett 78 éven keresztül…

Edit legjobb száma ekkor még hátravolt. A lesiklás. Pont egy héttel az olimpia előtt beszélgettünk osztálytársammal arról, hogy mennyire irreális a saját magával szemben állított elvárása, miszerint a legjobb hatba szeretne kerülni. Akkor még nem sejtettem, milyen közel is lesz ehhez egy héttel később.

A szerda reggeli lesiklófutamot még pont meg tudtam nézni, mert nem volt első két órám. Edit magas rajtszámmal indult, ami nem jött jól, ugyanis a pálya már el kezdett felolvadni, lassabb lett, az első tízben is csupa alacsony rajtszámú versenyző foglalt helyet.

Jó volt a rajtnál magyar ordítást hallani: Hajtsd meg, Edit, gyerünk, gyerünk! Edit megfogadta a tanácsot, jól meghajtotta. Az első ellenőrzőpontnál Szabó Gábor kommentátor még csak felemelte a hangját, a második után már kiabált, míg az utolsó szakasz alatt már megállás nélkül ordította, hogy meg lehet a jó helyezés! Elég hatékonyan tette, a 6. helyre érkezett be a magyar síelő. Igaz az utána következő versenyző még bejött elé, de így is a gyönyörű hetedik helyen zárta a lesiklást Miklós Edit.

Célba ért 25 évesen - Fotó: Antonio Bat

Örömmámor, féktelen ünneplés, pezsgőbontás. Minden, ami kell az ünnepléshez. Mindez egy hetedik helyért. Egy olyan országban, ahol a pekingi olimpiáról mindössze 3 arannyal hazaérkező csapat teljesítményét nemzeti katasztrófának állították be. Egy olyan országban, ahol 1954 óta nemzeti gyász ül a labdarúgó-társadalmon egy elveszített világbajnoki döntő miatt. Egy olyan országban, ahol az utolsó helyen befutó magyar short track váltót megkövezik. Egy olyan országban, ahol a 7 aranyérem gyenge teljesítménynek számít egy világversenyen a kajak-kenusoktól. Egy olyan országban, ahol Hosszú Katinkát pengellérre állítják, miután csak egy negyedik hellyel tért haza Londonból. Egy ilyen országban ünnepli most mindenki Miklós Editet, persze csak az, aki tudja, egyáltalán kiről van szó…

Miért is? Mit tud ez a magyar alpesi síző, aki ráadásul nem is echte magyar, hiszen Csíkszeredán született, és a fél életét Ausztriában tölti? Mit tud ez a sportoló, hogy helyet kap a Simon Gábor-saga mellett a híradóban? Mit tud ez a sportoló, hogy olyanok is ünneplik, akik életükben nem hallottak az óriás-műlesiklásról?

Nagyon egyszerű. Lesiklani, azt tud, de nagyon. Megelőzni az összes osztrákot. Azt is tud. A hetedik hely után szerényen és visszafogottan nyilatkozni. Mellesleg azt is tud. Gyengébbik számában, a szuper óriás műlesiklásban a 15. helyet megszerezni. Azt is tud. Négy év múlva olimpiai érmet nyerni Magyarországnak. Talán még azt is tud. Miklós Edit mindent tud. Miklós Edit a legnagyobb király!