2013. szeptember 22., vasárnap

Wimbledon


Bár nem igazán zöld, azért a miénk - Fotó: Molnár Bence

Wimbledon. Ha valaki meghallja ezt a bűvös szót, sok minden juthat eszébe. Az idősebbeknek a skandináv harcos, Björn Borg győzelmei, Taróczy Balázs páros sikere, esetleg az ifjú Boris Becker berobbanása. A fiatalabbak Pete Sampras hét győzelmére emlékeznek legszívesebben, de a horvát Goran Ivanisevics hihetetlen menetelése is megmaradhatott az emlékezetükben. A mai generáció pedig a svájci klasszis, Roger Federer és a spanyol Rafael Nadal óriási csatáin nőtt fel. Olyan embert lehetetlen találni, aki valamilyen módon ne állna kapcsolatban az angol nyílt bajnoksággal, mindenkinek van valamilyen emléke a dél-londoni viadalról.

A világ legnagyobb hagyománnyal rendelkező teniszbajnoksága már 1877 óta a tenisz legnagyobb játékosainak találkozóhelye. Bár egy ideig ez nem így volt, hiszen a 20. Században a kezdetben csak amatőrökből álló mezőnyben megjelentek a profik, akiket aztán kitiltottak a szentélyből egészen 1968-ig, az Open éra bevezetéséig. Wimbledon közben végig meg tudta őrizni hírnevét, a legfontosabb Grand Slam versennyé vált és az is maradt, egyedül az 1970-es években volt egy kisebb megingás, amikor a US Open a hatalmas pénzdíjaival előretört, de azóta már Angliában is megemelkedtek a jutalmak, így Wimbledon visszaszerezte az őt megillető helyét a világ élén. Mindezt úgy, hogy közben hagyományait is megőrizte, hiszen ez az egyedüli Grand Slam torna, ahol kötelező a teljesen fehér szerelés. Bár voltak többször is zúgolódások a teniszezők körében a kemény szabályozással szemben, sohasem sikerült elérniük, hogy eltöröljék az előírást, még a Paradicsommadár Andre Agassinak sem volt elég nagy befolyása.

Wimbledon a világ legfontosabb teniszversenye, nem véletlenül nevezik nem hivatalos világbajnokságnak is. Aki nem tudott nyerni a szentélyben, nem is számít igazán nagy játékosnak. Érdekesség, hogy a hazai teniszezőknek immáron 77 éve nem sikerült elnyerniük a kupát. Tavaly Andy Murraynak mindössze egy mérkőzés hiányzott, hogy megtörje az átkot, de végül négy szettben kikapott Roger Federertől, aki így hetedik trófeáját nyerte a szent füvön, ezzel pedig beérte az amerikai Pete Samprast és az amatőr-korszak legnagyobbját, William Renshaw-t az örökranglista élén. Idén viszont megtört az átok, és Murray 77 év böjt után otthon tartotta a serleget a szigetországban.

Ugyanakkor van pár rekord, amiket valószínűleg se Federer, se Murray nem fog sohase megdönteni: a csehszlovák-amerikai Martina Navratilova egészen elképesztő eredményeket mondhat a magáénak; összesen 9 egyéni, 7 páros és 4 vegyes páros sikere van Wimbledonban! Ráadásul az első sikere (1976) és az (eddigi) utolsó sikere (2003) között 27 év telt el! Amikor 2003-ban az indiai Leander Paes párjaként átvette a vegyes páros trófeát már 47 éves volt! Pályafutása alatt összesen 326 mérkőzést játszott csak Wimbledonban! Egészen elképesztő! Ezek után azt hinné a teniszrajongó, hogy ezt már tényleg lehetetlen megdönteni. Azonban van egy hölgy, akinek még az Open éra előtt sikerült beállítani ezt a rekordot, ő az amerikai Billie Jean-King, aki összesen 20 trófeával büszkélkedhet, mint Navratilova. Ebből 6 egyéni-, 4 páros- és 10 vegyes páros siker.

Ha már Navratilova extrém életkorát említettük, érdemes a 80-as évek, 90-es évek fordulójának német sztárját, Boris Beckert is megcsodálni. Első egyéni győzelme idején, 1985-ben mindössze 17 éves volt! Ezzel ő minden idők legfiatalabb egyéni bajnoka a férfiaknál. A nőknél viszont még fiatalabbaknak is sikerült győzni: 1887-ben a brit Littie Dod mindössze 15 évesen lett egyéni bajnok!

A szakértők szerint a füves borítás kedvez a legkevésbé a hosszú labdameneteknek és a maratoni mérkőzéseknek. Általában ez így is van, ugyanakkor mégis Dél-Londonban játszották minden idők leghosszabb mérkőzését, 2010-ben az amerikai John Isner és a francia Nicolas Mahut 11 óra és 5 percen keresztül küzdött egymással. Néhány egyéb elképesztő adat a mérkőzésről: az utolsó szett 8 óra 11 percen keresztül tartott, Isner 113 ászt ütött, ezzel abszolút rekorder. Mahut csak 103-at, de így is összehoztak ketten 216 fogadhatatlan adogatást! Mahut összesen 502 pontot nyert meg a három napon keresztül tartó csatán, de ez is kevés volt számára a továbbjutáshoz. Érdekesség még, hogy ez az egy mérkőzés tovább tartott, mint Serena Williams összes (7) mérkőzése együttvéve 2009-ben, amikor megnyerte a tornát!

Manapság már az is bombameglepetésnek számít a férfi mezőnyben, ha nem az első négy kiemelt valamelyike nyer egy Grand Slamet. Éppen ezért is tűnik a horvát Goran Ivanisevics 2001-es teljesítménye már-már hihetetlennek. A volt jugoszláv teniszező 2001 előtt három wimbledoni finálét bukott el, míg egy sérülés után a világranglista 125. helyéig le nem csúszott. A 2001-es bajnokságon így csak a szervezők jóindulatának köszönhette, hogy elindulhatott szabadkártyásként. Meg is ragadta a lehetőséget, egészen a döntőig masírozott, ahol aztán legyőzte az ausztrál Patrick Raftert, így 30 évesen megszerezte élete első és utolsó Grand Slam-címét.

Végül egy utolsó elképesztő teljesítmény: eddig egy játékosnak sikerült arany-szettet elérnie, vagyis pontveszteség nélkül szettet nyerni. A kazah Shvedova tavaly 15 perc alatt végzett az olasz Sara Erranival az első 6 játékban, pontveszteség nélkül!

Mint láthatjuk, Wimbledon megannyi hihetetlen rekordnak az otthona, számos világsztár pályafutásának meghatározó állomása volt. Éppen ezért, amikor elkezdődik a torna, bármelyik évet is írjuk, számítanunk kell rá, hogy ismét valami hihetetlen rekord fog megdőlni, vagy egy új világsztár fog születni a szemünk előtt. Wimbledon, a történelem itt íródik!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése